Az elmúlt 10 nap a vírus jegyében telt. MInden nap olvasunk róla, halljuk a fejleményeket és nézzük az eseményeket, gondolkodunk, dolgozgatunk tovább már amennyire a körülmények engedik és éljük tovább az életünket. 

Az elmúlt 10 napban bevallom, én is voltam fent is és lent is. De nem a vírus miatt (szerencsére). A mindennapjaimat teljesen felemészti az online rendszerem kiépítése és a termékeim elkészítése. Reggel azzal kelek, hogy már ülnék le az asztalomhoz és aztán ránézek az órára és látom, - kissé túlzással - hogy megint mindjárt 10 óra van (most éppen 23:15, kissé megnyomtam még ezt is). De legalább elkészültem azzal, amit mára kitűztem. Vagy majdnem... Nem is volt egyszerű...még a blogolással is kihagytam néhány napot, pedig annyi mindenről tudtam volna írni.

Az élet furcsa fintora számomra az, hogy folyton azt kértem, bárcsak lenne elegendő időm és ne kelljen rohanni, hogy szépen mindent el tudjak készíteni úgy, ahogy nekem megfelel. Az a bizonyos 1.0, amire mindenki csak azt mondja, legyen kész. Azt hittem, könnyű lesz. Hát nem az. Azt hittem, lesz elég időm rá, de mégsem érzem.

Nagyon magasak az elvárásaim, túlságosan is, de amikor egyedül kell valamibe életet lehelni, amit azelőtt sosem tanultam vagy csináltam, akkor már én is engedek és kicsivel lejjebb adok. Aztán közben mégis elkezdem feljebb tolni a mércét és aztán lesz belőle valami, amivel a végén valamelyest mégis elégedett vagyok. Sosem hittem volna, hogy egyetlen oldal és a design elkészítése egy egész napomat elveheti. Azzal tisztában voltam, hogy a termék elkészítése lesz a leghosszadalmasabb, na de maga a weboldal elkészítése...hát pedig, egy egész életet is le tudnék élni azzal, hogy megpróbáljam egyre szebbé varázsolni :)

A fejlődés kulcsa a folyamatos tanulás, a soha véget nem érő kiváncsiság, kérdezgetés, érdeklődés, próbálgatás, az állandó hogyan kell ezt vagy azt csinálni és mindennek a megkérdőjelezése - mert az nekem nagyon megy. Igen, fárasztó. Nekem? Nekem is. De én így szeretem. 

Fejlődni sosincs késő és ez mindig a jelenben tart. Ezért is szerettem bele a nevünkbe: Fejlődj Most! Mintha Tolle és a legnagyobb motivációs speaker-ek egyesülnének e név alatt. Jó, lehet kissé elrugaszkodtam, de nekem is vannak álmaim, amikért érdemes élni, dolgozni és fejlődni. Ma is, holnap is és MOST is! De most egy kicsit lepihenek, hogy aztán toljam tovább a szekeremet :)

-----------------------------------------------------------------

Ha van valami, amit szeretnél megosztani velem az olvasottakkal kapcsolatban, akkor írj a sylvi@fejlodjmost.hu email címre, a Facebook oldalra a napi poszt alá vagy írhatsz nekem Messenger üzenetben is.

Ha bármiben segítségre van szükséged, tudod hol találsz! Ha tetszett a posztom, akkor kérlek, oszd meg és olvasd el a többi bejegyzésemet is. Hívd meg a barátaidat, ismerőseidet is, akikről tudod, hogy ők is szeretnének minden nap újabb tippekkel gazdagodni önfejlesztés témában.

Hamarosan találkozunk!

Sylvi